Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények zűrzavart hoznak
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nemcsak a határ mentén épít falakat, hanem most egy újabb, a kereskedelem terén megvalósuló „fal” felállításával is próbálja megvédeni az amerikai munkahelyeket. Legutóbbi döntésével, amely keretében 10%-os vámot vetett ki szinte minden beérkező termékre, a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma visszatért a száz évvel ezelőtti protekcionista politikához. E lépésével nemcsak a globális kereskedelmi háború megindítását jelezte, hanem egyúttal a globalizációval szembeni elfordulást is, amely az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok számára jövedelmező volt.
Trump bejelentése kapcsán hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok jelentős mértékben csökkentette a vámokat, és bevezette a szövetségi jövedelemadót. Ekkor még a kormány fő bevétele a vámokból származott, és a protekcionizmus volt a fő irányvonal. Az elnök tanulságként úgy vélte, hogy a magas vámok egykor „naggyá” tették Amerikát, és szükségtelenné tették a jövedelemadót. A protekcionizmus azonban nemcsak a gazdaságot, hanem a diplomáciát is érinti, mivel a kereskedelem szabadságának elveivel szemben áll.
A hírekben szereplő vámok valójában nem tükrözik a világ többi országának hivatalos vámrendszerét. A Fehér Ház által előterjesztett számítások a kereskedelmi többletek alapján készültek, ahol a kereskedelmi deficit nagyságát osztják el az import mennyiségével. A célja az volt, hogy a kereskedelmi hiányt, amely az Egyesült Államok és más országok között fennáll, csökkentsék, és ezzel a védelmi intézkedések révén a munkahelyek visszahozatalát is lehetővé tegyék.
A kereskedelmi háború kockázatai azonban nemcsak az Egyesült Államokban, hanem globális szinten is jelentkeznek. Az amerikai vállalatok számára, amelyek az ázsiai ellátási láncokra építettek, komoly problémákat okozhat a vámok bevezetése. A részvényárak csökkenése és a tőzsdék esése azt jelzi, hogy a befektetők aggódnak a jövőt illetően. Az elnök által hirdetett munkahelyek visszahozatalának ígérete a Rust Belt területén, amely a gyártóipar központja volt, sokak számára vonzó lehet, de a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a munkahelyek nem feltétlenül térnek vissza.
A globalizációval kapcsolatos kritikák azonban nem új keletűek. A MIT közgazdásza, David Autor, aki a „Kína sokk” kifejezés megalkotója, figyelmeztetett, hogy a globalizáció nem feltétlenül hozott mindenki számára előnyöket. Az Egyesült Államokban a munkanélküliség és a gyártási munkahelyek elvesztése a globalizáció következményeként jelentkezett, különösen a gyáripari középosztályban. A kereskedelmi deficit csökkentésének célja tehát nemcsak a gazdasági politikai választások tükröződése, hanem a társadalmi feszültségek kezelésére is irányul.
A jelenlegi helyzetben az Egyesült Államok a saját kereskedelmi politikáját próbálja alakítani, de ezzel együtt a nemzetközi kapcsolatok is megváltozhatnak. A védővámok bevezetése és a kereskedelmi háborúk hatásai nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a globális gazdaságban is érezhetőek lesznek. A világ többi országának, különösen a fejlődő gazdaságoknak, lehetőségük van arra, hogy új kapcsolatokba lépjenek és diverzifikálják kereskedelmi partnereiket.
A jövő bizonytalansága és a kereskedelmi háború következményei arra figyelmeztetnek, hogy a protekcionizmus nemcsak gazdasági, hanem politikai következményekkel is járhat. A társadalmi feszültségek fokozódhatnak, és a politikai döntéshozók számára kihívást jelenthet a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság közötti egyensúly megteremtése. Az Egyesült Államok jelenleg a globalizációtól való eltávolodás irányába halad, de a jövőbeni hatások és a globális gazdasági kapcsolatok alakulása még közel sem egyértelmű.
Ezeket is érdemes megnézni
Bill Gates 2045-ig jótékony célra adja vagyonának nagy részét
Tárgyalásra készül az USA és Kína a vámokról – ki enged előbb?
