Új fejezet kezdődik az India-Pakisztán konfliktusban: megérkeztek a drónok
Dél-Ázsiában megkezdődött a világ első drónháborúja, amely a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédos országokat, Indiát és Pakisztánt érinti. Csütörtökön India vádolta meg Pakisztánt azzal, hogy drónok és rakéták hullámait indította három katonai bázis ellen indiai területen és az indiai-adminisztrálta Kasmírban, amely vádakat Iszlámábád gyorsan visszautasított. Pakisztán azt állította, hogy az elmúlt órákban 25 indiai drónt lőtt le. Delhi hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, de a szakértők szerint a kölcsönös támadások egy veszélyes új fázist jelentenek a több évtizedes rivalizálásban, ahol mindkét fél nemcsak tüzérségi eszközöket, hanem pilóta nélküli fegyvereket is bevet a feszültségekkel teli határon.
A Washington és más világ vezető hatalmak által sürgetett önmérséklet ellenére a régió a feszültség határvonalán áll, ahol a drónok – amelyek csendesek, távoli és nehezen megközelíthetők – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban. Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta: „Az India-Pakisztán konfliktus egy új drónkorszakba lépett – egy olyan időszakba, ahol a ‘láthatatlan szemek’ és a pilóta nélküli precizitás határozhatja meg a feszültség fokozódását vagy csökkentését.”
A pakisztáni források szerint szerdán reggel indiai légicsapások és határon átnyúló tűz következtében 36 ember vesztette életét Pakisztánban és Pakisztán-adminisztrálta Kasmírban, míg az indiai hadsereg legalább 16 civil haláláról számolt be pakisztáni tüzérségi tűz következtében. India a rakétatámadást a múlt hónapban Pahalgamban indiai turisták ellen elkövetett halálos merényletre való válaszként indokolta, amelyben Pakisztán semmilyen szerepet nem ismer el.
Pakisztán hadserege csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőtt le különböző városokban, többek között Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiban. A drónok, amelyek állítólag izraeli gyártású Harop drónok, technikai és fegyveralapú ellenintézkedésekkel kerültek megsemmisítésre. India azt állította, hogy semlegesített több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, beleértve egyet Lahorban, amit Iszlámábád tagadott.
A modern hadviselésben a lézervezérelt rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légijárművek kulcsszerepet játszanak, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat továbbítani légicsapásokhoz, vagy ha felszerelik őket, közvetlenül lézerrel célozhatják meg a célpontokat, valamint lehetővé teszik a közvetlen beavatkozást. A drónokat csapdákként vagy az ellenséges légvédelmi rendszerek elnyomására is használják, azáltal, hogy belépnek a vitatott légtérbe, hogy aktiválják az ellenséges radarak kibocsátását, amelyet más lőszerek, például keringő drónok vagy anti-radiációs rakéták célba vehetnek.
A szakértők szerint India drónflottája nagyrészt izraeli gyártású felderítő UAV-k, például az IAI Searcher és Heron modellek köré épül, valamint Harpy és Harop keringő lőszereket is tartalmaz, amelyek drónokként és rakétaként is funkcionálnak, képesek autonóm felderítésre és precíziós csapásokra. A Harop különösen jelzi a magas értékű, precíziós célzott hadviselés felé való elmozdulást, amely a modern konfliktusokban a keringő lőszerek növekvő jelentőségét tükrözi. A Heron az indiai „magaslati szemek az égen”, amelyek békeidőben és harci műveletek során szolgálnak.
Miközben sokan úgy vélik, hogy India harci drónjainak száma „mérsékelt”, egy nemrégiben meghirdetett 4 milliárd dolláros megállapodás 31 MQ-9B Predator drón beszerzésére az Egyesült Államoktól jelentős előrelépést jelentenek a csapásmérési képességekben. India továbbá keringő drón taktikákat is fejleszt, nagy számú kisebb UAV-t telepítve az ellenséges légvédelmek elárasztására, lehetővé téve a magasabb értékű eszközök behatolását.
Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokféle”, mind hazai, mind importált rendszereket tartalmaz, mondta Ejaz Haider, egy lahori védelmi elemző. Az állomány több mint ezer drónból áll, amelyek között megtalálhatók a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjai. Emellett Pakisztán keringő lőszereket is fejlesztett, amelyek javítják csapásmérési képességeit. Haider elmondta, hogy a Pakisztáni Légierő (PAF) közel egy évtizede aktívan integrálja a pilóta nélküli rendszereket a hadműveleteibe. Kulcsfontosságú terület a „hűséges szárnysegéd” drónok fejlesztése, amelyek az emberi pilótával rendelkező repülőgépekkel együttműködve működnek.
A szakértők szerint a legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős feszültségfokozódást jelentenek a rivalizálásuk során, de éles különbségeket mutatnak a drón-centrikus hadviseléshez képest, amelyet az orosz-ukrán konfliktusban figyelhetünk meg. Ott a drónok központi szerepet játszanak a katonai műveletekben, mindkét fél ezreket vet be felderítésre, célzási feladatokra és közvetlen támadásokra. Az indiai védelmi elemző, Manoj Joshi a BBC-nek elmondta: „A drónok bevetése a folyamatban lévő konfliktusban a harci repülőgépek vagy nehéz rakéták helyett alacsonyabb szintű katonai opciót képvisel. A drónok fegyverzete kevésbé erős, mint a pilóta nélküli repülőgépeké, tehát egy szempontból ez egy visszafogott lépés. Azonban ha ez csupán egy előjáték egy szélesebb körű légikampányhoz, akkor a számítás teljesen megváltozik.”
A legutóbbi dróntevékenység Jammu térségében „taktikai válasznak tűnik az azonnali provokációkra, nem pedig Pakisztán teljes körű megtorlásának” – mondta Haider. „Egy valódi megtorló csapás India ellen sokkoló és lenyűgöző lenne. Valószínűleg átfogóbb lenne, több platformot felhasználva – mind pilóta nélküli, mind pilóta vezette – és szélesebb körű célpontokat támadna. Az ilyen művelet célja a döntő hatás elérése lenne, jelezve a feszül
Ezeket is érdemes megnézni
Disney vidámparkot nyit a Közel-Keleten
Disney témaparkot nyit a Közel-Keleten
