Trump ásványi üzlete és annak váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelenthet a globális klímavédelem számára, legalábbis ezt állította Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímavédelmi főtitkára, miután Trumpot novemberben megválasztották. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezménytől, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi paktumnak tartanak. Ezen kívül jelentések szerint megakadályozta az amerikai tudósok nemzetközi klímakutatásokban való részvételét, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló törekvéseit „zöld új átverésnek” titulálta. Mindezek ellenére Trump érdeklődést mutatott a kritikus ásványok beszerzése iránt, különösen az ukrán elnökkel való megállapodás reményében. A kritikus ásványok, mint például a lítium és a nikkel, kulcsszerepet játszanak az űriparban és a védelemben, de szintén fontosak a zöld technológiák gyártásában is.

Trump környezeti politikájának felfogása ellentmondásos, hiszen míg a klímavédelem terén sok kritikát kapott, a kritikus ásványok beszerzése iránti érdeklődése új lehetőségeket nyithat meg az Egyesült Államok számára a zöld technológiai szektorban. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, akinek cégei szorosan függenek a kritikus ásványoktól, mint például a grafit az elektromos járművekben, és a lítium az akkumulátorokban, jól ismeri ezen ásványok fontosságát a zöld átmenet szempontjából. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének adjunktusa elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, amely általában ritka földfémekből és más fémekből áll, mint például a lítium. A kereslet folyamatosan növekszik; 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal emelkedett, amit a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors növekedése hajtott.

A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint a következő két évtizedben a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritka földfémek iránti kereslet 40%-át a tiszta energia és az elektromos járművek fogják képviselni. Musk már három évvel ezelőtt is aggódott a lítium árának emelkedése miatt, és azt mondta, hogy a Tesla akár közvetlenül is bele kell hogy vágjon a bányászatba, ha a költségek nem javulnak. Az Egyesült Államok helyzetének gyengeségét a ritka földfémek és kritikus ásványok (például kobalt és nikkel) terén egy decemberi jelentés is megemlítette, amelyet egy amerikai kormányzati bizottság készített. A jelentés figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritka földfémek ellátási láncára vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függésük Kínától kockázatokat hordoz.

Kína dominanciája a piacon részben annak köszönhető, hogy már körülbelül tíz éve felismerte a zöld technológiák nyújtotta gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola klímaváltozással és környezettel foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója szerint Kína stratégiája lehetővé tette számukra, hogy dominálják a megújuló energiaforrásokat és az elektromos járműveket. A kritikus ásványok piaca azonban nemcsak Kína dominanciájáról szól; a bányászati projektek logisztikai kihívásai és a politikai instabilitás is befolyásolják a piaci árakat. Kína hatalmas beruházásokat eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, hogy biztosítsa az ásványok ellátását, de a feldolgozás terén egészen elképesztő mértékben dominál: a globális ritka földfém-termelés 60%-át, míg a feldolgozás 90%-át ők végzik.

Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology professzora szerint Trump motivációja részben a félelem, hogy az Egyesült Államok hátrányos helyzetbe került Kínával szemben, amely a feldolgozási szakaszban dominál. Az elemzők úgy vélik, hogy Trump közelmúltbeli lépései, amelyek a kritikus ásványok beszerzésére összpontosítanak, azt jelzik, hogy a zöld technológiák melletti elköteleződés is újraértelmeződhet. A Biden-kormányzat által bevezetett Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) révén jelentős befektetések érkeztek az amerikai zöld iparba, azonban a kritikus ásványok beszerzése terén eddig keveset tettek a támogatás érdekében.

A közeljövőben várható, hogy Trump további lépéseket tehet a kritikus ásványok beszerzésének érdekében, és pletykák szerint akár egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet” is bevezethet, amely újabb befektetéseket generálhat. Azonban a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Államoknak sürgősen meg kell értenie a bányászati ellátási láncok létrehozásának technikai összetettségét, mivel ez hosszú távú elköteleződést igényel. A kérdés tehát az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e időben kihasználni a zöld technológiák terén rejlő lehetőségeket, vagy túlságosan késlekedik már ahhoz, hogy versenyképes maradjon a globális piacon.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo