Az élet más bolygókon és ami ebből nekünk következik
A tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat fejlesztik, hanem mélyreható hatással vannak a gondolkodásmódunkra is, megmutatva a Világegyetem méreteit és a helyünket benne. Ilyen mérföldkő volt például, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, vagy amikor élet nyomaira bukkantunk egy másik világon. Most egy újabb ilyen pillanatra készülhetünk, mivel a K2-18b nevű bolygón olyan gázokat fedeztek fel, amelyeket a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője szerint ez a felfedezés a legfontosabb kérdések megválaszolásához közelít, és talán valóban nem vagyunk egyedül a Világegyetemben.
A felfedezés újabb kérdések sorát vetette fel: hogyan változtatja meg ez az emberi fajunkat? Őseink már régóta meséltek az égből érkező lényekről, és a 20. század elején az asztrológusok úgy vélték, hogy egyes vonalak a Mars felszínén egy fejlett civilizáció nyomait mutatják. Ezek az elképzelések később a sci-fi kultúra gazdag világát inspirálták, ahol repülő csészealjak és kis zöld idegenek szerepeltek. A nyugati kormányok, amelyek a kommunizmus terjedésétől tartottak, gyakran fenyegetésként ábrázolták az űrből érkező látogatókat. Azonban, évtizedekkel később, a legújabb felfedezés nem Marsról vagy Vénuszról, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról, a K2-18b-ről érkezett, amely több száz trillió mérföldnyire található.
A kihívás az idegen élet kutatásában az, hogy tudjuk, hol keressük. A NASA korábban a Marsra összpontosított, de ez a megközelítés 1992 óta változni kezdett, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta közel 6000 bolygót azonosítottak a Naprendszeren kívül, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz. Néhány bolygó túl forró vagy túl hideg ahhoz, hogy víz legyen rajtuk, ami az élet számára elengedhetetlen. Azonban sok bolygó található az úgynevezett „Aranyhaj zónában”, ahol a távolság éppen megfelelő az élet fenntartásához. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy a galaxisunkban több ezer ilyen bolygó lehet.
A tudósok, miközben felfedezték ezeket az exobolygókat, olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az atmoszféráik kémiai összetételének elemzésére. Az elképzelés, hogy a távoli világok atmoszféráján átszűrődő csillagfényből kémiai ujjlenyomatokat nyerjenek, igazi kihívást jelentett, de a NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST) sikeresen észlelte a K2-18b bolygón a felfedezett gázt. A JWST a valaha épített legnagyobb űrteleszkóp, és 2021-es indítása óta hatalmas reményeket támasztott az élet keresésében.
Bár a JWST képes csodás felfedezésekre, korlátai is vannak: nem tudja észlelni az apróbb bolygókat, mint a Föld, vagy a szülőcsillagukhoz túl közel keringőket a fényzavar miatt. Ennek orvoslására a NASA a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését tervezi, amely a 2030-as években kezdődhet, és lehetővé teszi az atmoszférák mintavételezését a Földhöz hasonló bolygók esetében. Emellett az Európai Déli Obszervatórium (ESO) is épít egy rendkívül nagy távcsövet, amely a chilei sivatag tiszta égboltját figyeli majd.
Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt össze ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignatúrák létezését. Azonban, még ha sikerrel is jár, ez nem vezet azonnali ünnepléshez az idegen élet felfedezése miatt. Helyette újabb tudományos viták kezdődhetnek arról, hogy a biosignatúrák előállítása lehetséges-e nem élő módon. Idővel, ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a tudósok nem találnak alternatív magyarázatokat a biosignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat a más világokon való élet létezésének lehetősége felé.
A tudományos közösség számára a felfedezések folytatódnak, és a jövőbeli küldetések célja, hogy a Földön kívüli élet nyomaira bukkanjanak. Az ESA ExoMars roverét 2028-ra tervezik indítani, hogy a Mars felszíne alatt kutasson élet nyomai után. A NASA és az ESA űrszondái a Jupiter jégbolygóihoz is úton vannak, hogy feltárják a víz létezését a jég alatt. A tudósok azonban tisztában vannak vele, hogy a felfedezések folyamata lassú és fokozatos, de a remények évről évre nőnek, ahogy újabb és újabb jelek érkeznek az űrből.
A tudományos közösség egyre inkább úgy véli, hogy az idegen élet felfedezése nem csupán tudományos szempontból jelentős, hanem kulturális és társadalmi szempontból is forradalmi hatású lesz. Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy ha felfedezzük az élet jeleit, az radikálisan megváltoztatja a világnézetünket, és közelebb hoz minket egymáshoz, hiszen ráébredünk, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban. A tudományos felfedezések tehát nemcsak a tudás határait feszegetik, hanem a közösségünket is összekapcsolják egy nagyobb céllal.
Ezeket is érdemes megnézni
Megölte a dühöngő autóst, most a családja állt ki az igazságért
Miért válik Gyurcsány Ferenc? A politikai élet kihívásai és döntések
