Élet építőkövei találhatók egy aszteroidán, állítják a tudósok

A Bennu névre keresztelt aszteroida gránulos porában felfedezték az élet kémiai építőelemeit, derül ki egy friss elemzésből. A NASA űrszondája által begyűjtött és a Földre hozott űrkőzet mintái gazdag ásványi anyagokban és több ezer szerves vegyületben bővelkednek. Ezek között megtalálhatók az aminosavak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükséges molekulák, valamint a nukleobázisok is, amelyek a DNS alapvető összetevői. Ez nem jelenti azt, hogy valaha élet létezett volna a Bennun, de alátámasztja azt az elméletet, hogy az aszteroidák szállították ezeket a létfontosságú összetevőket a Földre, amikor az ezermilliókkal ezelőtti ütközések során becsapódtak bolygónkra. A tudósok úgy vélik, hogy ezek az összetevők más bolygókra is eljuthattak a Naprendszerünkben.

Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmosz-mineralógusa így nyilatkozott: „Amit ebből tanultunk, az lenyűgöző. Információt szolgáltat a saját eredeteinkről, és lehetővé teszi, hogy válaszoljunk a legnagyobb kérdésekre arról, hol kezdődött az élet. Ki ne akarná tudni, hogyan indult el az élet?” A felfedezések két tanulmányban jelentek meg a Nature és a Nature Astronomy folyóiratokban. A Bennu mintáinak begyűjtése a NASA egyik legmerészebb küldetése volt. Az Osiris Rex nevű űrszonda kibővítette robotkarját, hogy begyűjtsön egy darabot a 500 méter széles aszteroidából, mielőtt azt egy kapszulába helyezve visszajuttatta a Földre 2023-ban. Körülbelül 120 gramm fekete port gyűjtöttek össze, amelyet tudósok világszerte megosztottak. Habár ez nem tűnik sok anyagnak, a kutatások során igazi kincsesbányának bizonyult.

Russell professzor elmondta: „Minden egyes szemcse új információt közöl rólunk és a Bennuról.” Az Egyesült Királyságba körülbelül egy teáskanálnyi aszteroidát küldtek a tudósoknak. Az új kutatások azt mutatták, hogy az űrkőzet tele van nitrogén- és szénben gazdag vegyületekkel. Ezek között megtalálható a 20 aminosav közül 14, amelyet a Földön élő élet a fehérjék felépítésére használ, valamint a DNS-t alkotó négy gyűrűs molekula is: adenint, guanint, citozint és timint. A kutatás során számos ásványi anyagot és sót is felfedeztek, ami arra utal, hogy víz valaha jelen volt az aszteroidán. Az ammónia, amely fontos a biokémiai reakciókhoz, szintén megtalálható volt a mintában. Néhány ilyen vegyületet már korábban is észleltek a Földre zuhant űrkőzetekben, de másokat most fedeztek fel először.

Ez az utolsó tanulmány hozzáadódik ahhoz a folyamatosan növekvő bizonyítékhalmazhoz, amely azt sugallja, hogy az aszteroidák vizet és szerves anyagot juttattak el a Földre. Ashley King doktor, a Természettudományi Múzeum munkatársa elmagyarázta, hogy „a korai Naprendszer igazán viharos volt, és millió számra voltak olyan aszteroidák, mint a Bennu, amelyek száguldoztak.” Az elképzelés az, hogy ezek bombázták a fiatal Földet, beültetve a bolygónkat azokkal az összetevőkkel, amelyek az óceánját adták és lehetővé tették az élet kialakulását. Azonban a Föld nem volt az egyetlen világ, amelyet űrsziklák értek. Az aszteroidák más bolygókkal is ütköztek. King doktor hozzátette: „A Föld egyedülálló, mert eddig ez az egyetlen hely, ahol életet találtunk, de tudjuk, hogy az aszteroidák szállították ezeket az összetevőket, a szenet és a vizet, a Naprendszer különböző pontjaira.”

A tudósok számára kulcskérdés, hogy ha megfelelő körülmények állnak fenn, miért van élet a Földön, és találhatunk-e életet máshol a Naprendszerünkben. Ez egy fontos kérdés, amelyre a tudósok folytatni fogják a választ keresést. A Bennuból hozott porral kapcsolatos kutatások még évtizedekig tartanak, és a kozmikus szomszédságunk további felfedezései előtt is állunk. Az űrszonda, amely eredetileg Vénuszt célozta meg, több mint 50 éve kering, és az első Holdról származó minták, amelyeket Kína először kölcsönzött, már az Egyesült Királyságban vannak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vd1zjlr5lo