
Hónap por érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb a aranynál
A közelmúltban, 50 év után először, új holdkőzet minták érkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából, kölcsönbe. Ezek a apró porszemcsék már egy szuperbiztonságos létesítményben, Milton Keynes városában, egy zárt széfben helyezkednek el, ahol a tudósok először pillanthattak rájuk. Prof. Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban egyedüli tudósként kapott hozzáférést ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, a holdport „több mint aranyport” értékűnek tartja. „Senki a világon nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, ezért ez hatalmas megtiszteltetés és óriási privilegium” – mondta.
A kutatócsoport célja, hogy különféle módszerekkel, például lézeres zúzással és fűrésszel, választ találjanak alapvető kérdésekre, amelyeket a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban fogalmaztak meg a tudósok. A porszemcsékben olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó törmelékéből alakult ki 4,5 milliárd évvel ezelőtt.
A holdkőzetet a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió során gyűjtötték össze, amikor a kínai űrszonda egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. A robotkar segítségével 2 kilogramm anyagot gyűjtöttek be, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a verseny élvonalába emelte az új űrversenyben.
A hosszú távú nemzetközi együttműködés keretében Kína most először engedte meg hét nemzetközi kutató számára, hogy hozzáférjenek a mintákhoz, ezzel új felfedezések lehetőségét teremtve. Prof. Anand a múlt héten Pekingben, egy elegáns ceremónián vehette át a kis üvegeket, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal is. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína nagyon előrébb jár a űrprogramokba való befektetés terén” – fogalmazott.
A kutató a legnagyobb gondossággal kezelte a mintákat, amelyeket a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozott vissza az Egyesült Királyságba. Az Open University laboratóriumában, Milton Keynesben, a látogatók ragacsos szőnyegeken lépnek be, hogy megtisztítsák a cipőjüket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselniük. A szobának teljesen makulátlannak kell lennie a szennyeződések elkerülése érdekében, mivel ha földi anyag keveredik az űrből származó szemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti a kutatási eredményeket.
A laboratóriumban Prof. Anand egy sor széf előtt guggol, és óvatosan kinyit egyet, amelyből egy ziplock zacskót húz ki. A zacskóban három, ékszerdoboz méretű tartály található, mindegyikében egy átlátszó üveg, amelyben sötétszürke por található. Ezt a port a Holdról hozták, és bár látszatra nem túl lenyűgöző, a tudós számára hatalmas jelentőséggel bír a kozmikus eredete miatt. Prof. Anand kiemeli, hogy a 60 milligrammnyi minta elegendő ahhoz, hogy éveken át foglalkozhassanak vele, mivel a csapat a mikroszkopikus világra specializálódott.
A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozik a szemcsékkel, amikor a vialsokat kinyitják. 36 éve vág és zúz kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyagon dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondja, miután bemutatja, hogyan vág meteorokat gyémántkéssel. „De ideges vagyok is, mert nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán lehet könnyen újat szerezni. Ez nagy tét” – teszi hozzá.
A minták előkészítése után két további laborba kerülnek. Az egyikben egy gép látható, amely számos csőből, szelepből és vezetékből áll. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek óta építi ezt a gépet. Megmutatja az apró hengert, ahol a porszemcséket 1400 Celsius-fokra tudják hevíteni, hogy ki tudják vonni a szén, nitrogén és nemesgázok nyomait. Ez teljesen egyedi, és ez az egyik oka annak, hogy Prof. Anand hiszi, hogy az ő laboratóriuma lett kiválasztva a ritka minták fogadására.
James Malley, egy kutatási technikus, olyan gépet üzemeltet, amely képes meghatározni, mennyi oxigén található a porszemcsékben. Megmutatja a tesztfutását, amelyen a szemcsét lézerrel fogja megütni, és elmondja, hogy a szemcse elkezd ragyogni és befelé olvadni fog. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére, és az elemzés végén valószínűleg elpusztítják a mintákat.
Azóta, hogy a Chang’e 5 küldetés lezajlott, Kína további lépéseket tett. 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold másik oldaláról is hoztak vissza mintákat, amelyek egy rejtélyes helyet takarnak, ahol sokáig csendben lévő vulkáni lávafolyamok nyomaira bukkanhatnak. Prof. Anand reméli, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdete a kínai és a nemzetközi tudósok között. „Sokunk karrierje az Apollo küldetések által visszahozott minták vizsgálatán alapult, és úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amit követni kell. Remélem, más országok is csatlakoznak ehhez” – tette hozzá.

