Hongkongi pro-Peking informátor: Miért jelentettem fel több tucat embert a rendőrségen

Hongkongban a politikai feszültségek és az állami megfigyelés egyre inkább mindennapossá váltak. Egy férfi, Innes Tang, aki korábban bankárként dolgozott, több tucat hongkongi állampolgárt jelentett a rendőrségen, akik szerinte a nemzeti biztonsági törvényt sértették meg. A BBC-nek adott interjújában Tang elmondta, hogy a társadalom minden szegletében figyelnek, és ha valami gyanúsat észlelnek, azt azonnal jelentik. “Nem lenne értelme, ha nem működne” – mondta, utalva arra, hogy sok esetben valóban nyomozás indult a jelentett személyek ellen, és egyesek börtönbüntetést is kaptak.

A brit gyarmati korszak végén, 28 évvel ezelőtt, amikor Hongkongot visszaadták Kínának, nemzetközileg kötelező szerződések garantálták a város jogait és szabadságait 50 évre. Azonban a 2019-es tömeges demokratikus tüntetések után, Kína által bevezetett nemzeti biztonsági törvény (NSL) komoly kritikák kereszttüzébe került, mivel sokan úgy vélik, hogy ezzel a törvénnyel aláássák a szólásszabadságot és a sajtószabadságot, valamint új informálási kultúrát teremtenek. Az NSL bűncselekményt nyilvánítja az olyan tevékenységeket, amelyek “szakadásnak” (Kínától való elszakadás), “aláásásnak” (a kormány hatalmának vagy tekintélyének gyengítése) vagy külföldi erőkkel való együttműködésnek minősülnek.

A helyi hatóságok is létrehozták saját nemzeti biztonsági forródrótjukat, amely 2020 novembere és 2023 februárja között 890 000 bejelentést kapott. Az NSL bevezetése óta több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt, és becslések szerint több mint 300 000 hongkongi hagyta el végleg a várost az utóbbi években. Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, aki közönségtalálkozókat is szervez, elmondta, hogy gyakran ellenőrzik a boltját, hivatkozva “névtelen panaszokra”. Egy 15 napos időszak alatt tíz alkalommal is megjelentek nála.

A politikai tudós Kenneth Chan, aki már a 1990-es évek óta részt vesz a város demokratikus mozgalmaiban, arról beszélt, hogy sok barátja, diákja és kollégája távolságot tart tőle a nyílt véleménynyilvánítása miatt. Chan szerint a hongkongi kormány hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja az akadémiai szabadságot és az intézményi autonómiát, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az oktatási intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy működésük összhangban legyen a törvényekkel, és a közösség érdekeit szolgálja.

Innes Tang személyes motivációját a város iránti szeretete adja, és elmondása szerint fiatal korában alakultak ki a Kínáról alkotott nézetei. Kifejtette, hogy a gyarmati politikák nem voltak igazán előnyösek, és a brit állampolgárok mindig is a legjobb lehetőségeket kapták meg, miközben a helyiek nem fértek hozzá ezekhez az erőforrásokhoz. Sokan, akik az ő generációjába tartoznak, a megélhetésükkel voltak elfoglalva, nem annyira a jogaikkal. A demokrácia és a szabadság számára fogalmak voltak, amelyeket akkoriban nem értettek meg teljesen.

A Hongkongban tapasztalható politikai légkör a társadalom szinte minden területét érinti, és az emberek között megfigyelési kultúra alakult ki. Tang, mint a “patrióták” egyik képviselője, a közösségi média posztjait figyeli, és bár nem maga végzi a nyomozásokat, a rendőrségnek jelentett események alapján próbálja támogatni a közbiztonságot. “Egy átlagos állampolgárnak nem kellene túlzottan belemerülnie a politikába” – mondta, utalva arra, hogy ő is csak a 2019-es zavargások után kezdett aktívan foglalkozni politikai témákkal.

Más hongkongiak azonban úgy vélik, hogy a tüntetések és demonstrációk a város hosszú távú hagyományai közé tartoznak, és az egyetlen módja annak, hogy kifejezzék véleményüket egy olyan kormányzati rendszerben, amely nem demokratikusan választott vezetőkkel rendelkezik. Chan kijelentette, hogy Hongkong már nem a tüntetések városa, és nem tudja, mi az, amivé váltak. A patriotizmus, mint érték, nem feltétlenül negatív dolog – mondta Chan – de fontos, hogy a polgárok megőrizzék a kritikai távolságot, ami Hongkongban nem áll fenn.

A politikai reformok, amelyeket 2021-ben vezettek be, azt irányozták elő, hogy csak azok a “patrióták”, akik hűséget esküdtek a Kínai Kommunista Pártnak, tölthetik be a fontos kormányzati pozíciókat. Ennek következtében a törvényhozás működése nehézkessé vált, és sokan politikai opportunistáknak tartják a kormányzókat, akik nem képviselik a valódi hongkongi érdekeket. Tang is kifejezte, hogy szeretné, ha a jelenlegi rendszert kihívások elé állítanák, mivel nem tartja helyesnek, hogy minden törvénytervezet 90%-os támogatottsággal átmegy.

A hongkongi kormány ismételten hangsúlyozta, hogy a nemzeti biztonság a legfontosabb prioritás, és a jogszabályok csak egy nagyon kis kisebbségre vonatkoznak, akik veszélyt jelentenek. Tang most külföldi lehetőségeket keres, és az ENSZ-ben képviseli Kína álláspontját Hongkongkal és az emberi jogokkal kapcsolatban. Eközben Chan sorsa bizonytalan, mivel sok barátja és diákja már száműzetésben él, míg mások börtönben vannak. Az élet Hongkongban egyre inkább a megfigyelés és az öncenzúra körül forog, ami új kihívásokat teremt a város jövője szempontjából.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo