Ötven évvel a háború után új amerikai kihívással néz szembe Vietnam – vámok a láthatáron

A forró délutánon, Vietnám egyik városában, Tung Linh, a 20 éves egyetemista, őszintén vallotta, hogy „tulajdonképpen semmit sem tud” a véres, évtizedeken át tartó háborúról, amely országa kommunista és az Egyesült Államok által támogatott déli részét állította szembe egymással. Linh nagyszülei harcoltak a háborúban, és ezt a múltat úgy értékeli, hogy ma már nyugodtan nézhet az égre, és nem fél a repülőgépektől, ahogyan azt nagyszülei tették. Az arca jobb oldalán egy kis sárga csillag volt egy piros téglalapban, ami a vietnámi zászlót jelképezte. Linh és Ho Chi Minh-város, ahol él, készülnek az eseményre, amely a háború végét ünnepli, amikor a kommunisták győzelmet arattak.

A mai Vietnam rendkívül eltérő ország a háború végén, amikor az amerikai csapatok kudarcot vallva távoztak. Az ország most vállalkozó szellemű, gyorsan fejlődik, és gazdagodik. A kommunista vezetés, amely autoriter módon irányít, átvette a kapitalizmust, és célja, hogy Kína nyomdokaiba lépjen. A vietnámi kormány jelentős pénzügyi és erőforrásbeli befektetéseket irányozott elő, hogy megbízható gyártási központtá váljon, sőt, alternatívát nyújtson Kínának. Ez azonban kockázatos ambíció, különösen Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja idején, amely miatt 46%-os vámot helyezett kilátásba a délkelet-ázsiai országra. Ez a lépés jelentősen megrendítheti Vietnam gazdasági potenciálját.

Vietnam történelmét tekintve, a francia gyarmati időszak, a kínai vazallusi állapot és a húsz éven át tartó proxy-háború az amerikaiak és a kommunizmus ellen mind-mind meghatározó hatással voltak az ország fejlődésére. Az ország földrajzi elhelyezkedése miatt nem tudja elkerülni a geopolitikai feszültségeket: Kína hatalmas területe alatt helyezkedik el, és ismét az amerikai küzdelem előtérben találja magát, amelynek célja Peking gazdasági hatalmának megfékezése.

Vietnam fiatal ország, ahol a középkorú lakosság átlagéletkora csupán 33 év, ami jelentősen alacsonyabb a szomszédos Thaiföld (40) és Kína (40), valamint Japán (50) átlagéletkoránál. Linh angol nyelvtudása is figyelemre méltó, hiszen azt mondja, hogy olyan munkát szeretne, amely sikerhez vezethet, nemcsak számára, hanem az országának is. A város, ahol él, Ho Chi Minh-város, egy hatalmas metropolisz, amely 10 millió ember otthona. A forgalom, az üvegfelületekkel borított felhőkarcolók, az ötcsillagos szállodák és a különféle éttermek mind hozzájárulnak ahhoz a pezsgő életritmushoz, amely sok ázsiai nagyvárosra jellemző.

Bár a város története szorosan összefonódik a kommunista ideológiával, amely 1975-ben a város elfoglalásához vezetett, ma már alig találni nyomokat belőle. Az akkori Dél-Vietnam fővárosát a győztesek Ho Chi Minh-városra nevezték át, a kommunista észak forradalmi atyjáról. A helyiek azonban továbbra is Saigonként hivatkoznak rá. Az 50 évvel ezelőtti események során, amikor az észak-vietnámi tankok átszakították a elnöki palota kapuit, Dél-Vietnam megszűnt létezni. A győzelem ára azonban óriási volt: a becslések szerint három millió ember vesztette életét, és sokan megsebesültek.

Bár a vietnámi fiatalok ünneplik a „újraegyesülés” évfordulóját, sokan nem szívesen beszélnek a háborúról. Linh és barátai izgalommal figyelték, ahogy a katonák érkeztek a felvonulásra. A fiatal lányok lelkesedése, amikor a katonák visszaintegettek, jól tükrözte a jelen és a jövő iránti vágyat. A vietnámi fiatalok, mint Linh és mások, optimistán tekintenek a jövőjükre, hiszen az ország gazdasága folyamatosan fejlődik. A vietnámi vezetés ambiciózus terveket sző: a bürokrácia csökkentését célozzák, és a kormányzati struktúrák átszervezését tervezik, ami figyelemre méltó, hiszen a céljaik között szerepel, hogy a gazdaság elkerülje a „középső jövedelmű csapdát”.

A vietnámi kormány nyitott a külföldi befektetésekre, és igyekszik visszacsábítani azokat az embereket, akiket korábban elüldöztek az országból. A 1975-ös győzelem után körülbelül kétmillió déli vietnámi hagyta el az országot, sokan közülük etnikai kínaiak voltak. Ma már szinte hatmilliós diaszpóra él az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Japánban és Tajvanon.

Vietnám tehát egy új korszak küszöbén áll, ahol a fiatalok jövőbeli lehetőségeikre összpontosítanak, és próbálnak előrelépni a globális gazdaságban. A fiatalok optimizmusa és ambíciója, valamint az ország vezetésének pragmatikus hozzáállása a jövőt célozza meg, hiszen a múlt sebei lassan gyógyulnak. A vietnámiak számára a legfontosabb, hogy a békét és a jövőt építsék, és elkerüljék a konfliktusokat, amelyek a múltban annyi szenvedést okoztak.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cjewggl0yqeo