-
A Greater Anglia állami tulajdonba kerülésének jelentősége
A közlekedés és a közszolgáltatások a társadalom működésének alapvető pillérei. Az állami tulajdonban lévő közlekedési cégek nemcsak a gazdasági stabilitást segítik elő, hanem a lakosság mobilitását és a fenntartható városi fejlődést is támogatják. Az utóbbi évtizedekben a közlekedési szektor privatizációja világszerte elterjedt, és a magáncégek megjelenése jelentős változásokat hozott a szolgáltatások minőségében, az árakban és a hozzáférhetőségben. A közlekedési rendszerek állami kézbe vétele azonban új lehetőségeket és kihívásokat is felvet. Az állami tulajdonú cégek nemcsak a profitmaximalizálásra fókuszálnak, hanem a társadalmi felelősségvállalásra is. A Greater Anglia állami tulajdonba kerülése különösen jelentős lépés, amely nem csupán a közlekedési szolgáltatások javítását célozza, hanem a közszolgáltatások minőségének növelését is. Az állami irányítás alatt…
-
Az Egyesült Királyság szélesebb körű tilalmat javasol a káros tengerfenéki halászat ellen
A brit kormány elhatározta, hogy szigorítja a fenntartható halászat érdekében tett intézkedéseit az Egyesült Királyság vizein, különösen a legjobban védett tengeri területeken. A bottom trawling, vagyis a fenékhálózás, amely során hálókat húznak a tengerfenéken, számos környezeti problémát okoz, és jelentős hatással van a tengeri ökoszisztémákra. A kormány célja, hogy a jövőben még inkább védje a tengeri élőhelyeket és a biodiverzitást. A bottom trawling során a halászati hajók hatalmas hálókat használnak, amelyek a tengerfenéket letarolják, így elpusztítják a tengeri élőlényeket és az élőhelyüket. Ez különösen aggasztó a védett területeken, ahol a kormány szeretné megóvni a természetes ökoszisztémákat a túlhalászattól és a káros hatásoktól. A döntés hátterében álló tudományos kutatások azt mutatják,…
-
Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények zűrzavart hoznak
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nemcsak a határ mentén épít falakat, hanem most egy újabb, a kereskedelem terén megvalósuló „fal” felállításával is próbálja megvédeni az amerikai munkahelyeket. Legutóbbi döntésével, amely keretében 10%-os vámot vetett ki szinte minden beérkező termékre, a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma visszatért a száz évvel ezelőtti protekcionista politikához. E lépésével nemcsak a globális kereskedelmi háború megindítását jelezte, hanem egyúttal a globalizációval szembeni elfordulást is, amely az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok számára jövedelmező volt. Trump bejelentése kapcsán hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok jelentős mértékben csökkentette a vámokat, és bevezette a szövetségi jövedelemadót. Ekkor még a kormány fő bevétele a vámokból származott, és a protekcionizmus…
